A szervezett neonácik nem jelentenek igazi veszélyt: néhány száz, legfeljebb egy-két ezer vérre szomjazó ember nem képes hatással lenni egy társadalomra. Viszont van egy nagyobb hátországuk: a fasizmusra nyitott emberek százezres tábora. Ezek az elkeseredett és megfélemlített, zavaros fejű nyárspolgárok folyamatosan kapják a szellemi muníciót a lakájmédia uszító propagandistáitól, a kormánypárti, úgynevezett „újságíróktól”.
Mi jellemzi a fasizmusra nyitott embereket?
-vonzódnak a diktatórikus kormányzáshoz: szeretik az erős államot, tetszik nekik a „kemény kéz” politikája. Szigorúbb törvényeket, több rendőrt, több börtönt akarnak. -antiszemitizmus, és annak mai formája, az összeesküvés-elméletek. Fantáziálás nemzetközi összeesküvésről, „világuralmi törekvésekről”, „háttérhatalomról”.
-idegengyűlölet, rasszizmus. Ezek a mai kormánypropaganda központi elemei, a menekültellenes uszítás mellett egyre hangsúlyosabb a cigányellenesség.
-sovinizmus: szomszédos népek lenézése, nacionalizmus, „nemzeti öntudat”
-a történelem revíziója, a náci rémtettek elbagatellizálása: népirtás tagadása, háborús bűnösök felmentése, egyéb történelemhamisítás (lásd:nagy-magyar mítoszok). A náci hadseregek katonái a szemükben „hősök”.
-a társadalmi szolidaritás tagadása: szegényellenesség, a rendszer által termelt nyomor áldozatainak lenézése, hibáztatása. Lefelé taposni (és felfelé nyalni…)
Mindnyájan ismerünk ilyen embereket a környezetünkben. Meg kell akadályozni, hogy az ilyen emberek, az ilyen vélemények hangadóvá váljanak!
A fasizmus úgy állítja be magát, mintha valóságos problémákra reagálna, de a hazug kérdésekre nem születhetnek igaz válaszok.
-a diktatúra nem fog jólétet teremteni
-a nemzeti ideológiával a kizsákmányolt osztályt akarják megosztani, így akarják megakadályozni a nemzetközi összefogást a rendszer ellen
-a háborút és a háborús bűnöket a kapitalizmus hozza létre, többek között a nacionalizmus segítségével
-a tőkéseket a tőke törvényei irányítják, nem létezik semmiféle „faji alapú irányító testület”
-nincsenek idegenek, nincsenek alacsonyabbrendű fajok, az elnyomás és kizsákmányolás bőrszíntől függetlenül sújt mindnyájunkat
-ha utálod a szegényeket az nem fog téged megvédeni attól, hogy te is elszegényedj.
Ne dőlj be a fasiszta propagandának! A „nemzet” és a „faj” védői mindnyájunk ellenségei!
Category Archives: fasizmus
Horthy
Cattaro, Orgovány, Auschwitz – egy életút „eredményei“. Horthy Miklós, a lovas tengerész idegen szuronyok támogatásával 100 évvel ezelőtt vonult be Budapestre. A román csapatok megtisztították előtte az utat, az Antant pedig lehetővé tette hatalomátvételét, mert tudták, hogy Horthy elfogadja a békefeltételeket. Horthy fehérterroristái emberek százait gyilkolták meg, tízezreket zártak börtönbe, kényszerítettek emigrációba. Horthyval visszatért a bukott uralkodó osztály, a feudalizmus szelleme. A horthysta különítmények vérfürdői, illetve a nácik oldalán a háborús részvétel, és félmillió honfitársunk deportálása és elgázosítása – ez a Horthy-korszak két végpontja.
Az Orbán-rezsim egyelőre csak szellemiségében követi Horthyt, az örökség nyílt felvállalását meghagyja csatlósainak.
1919 nyarán az Antant segédcsapatai katonai erővel megdöntötték a Tanácsköztársaságot. Ezután a háborúban győztes nagyhatalmak olyan engedelmes politikai tényezőt kerestek, aki hajlandó aláírni a békét. Horthy Miklós, egykori monarchiabeli admirális alkalmas személynek ígérkezett. Ő ekkorra már egy néhány ezres „hadsereg” parancsnokává vált a korábbi egyik önjelölt ellenkormány „hadügyminiszteréből”. A tanácskormány lemondása után a megszálló román csapatok fedezékében és háta mögött csapataival Szegedről, ahol addig a francia megszállók oltalmát élvezte, véres fehérterrorista vonulás után a Dunántúlon ütötte fel főhadiszállását, biztos távolban minden ellenséges katonától. Kedvelt tisztjei meglepetésként rezidenciája ablaka alá akasztottak fel elfogott munkásokat, de ez már sértette a „fővezér” kényes ízlését. Amúgy támogatta és bátorította szadista tisztjeit a válogatott kínzások és tömeggyilkosságok elkövetésére. Horthy „nemzeti hadserege” magán viselte a későbbi fasiszta alakulatok jegyeit. Lecsúszott középrétegek tagjai, munka nélkül maradt katonatisztek, gazdag parasztok fiai, diákok szadista parancsnokok vezette, antiszemita és munkásellenes gátlástalan hordája. Horthyt az Antant akarata és a román szuronyok hatalomra segítették. 1920 januárjában a fehérterror tombolása közepette választották meg a Nemzetgyűlést, mely nem volt önálló politikai tényező. Horthyt március 1-én kormányzóvá választották, de ez csak formaság volt. Horthy fehérterroristái sorfala között vonult be aznap a parlament épületébe, ilyen körülmények között elképzelhetetlen lett volna más eredmény, bár a látszat kedvéért volt más jelölt is.
Ezt a szomorú és szánalmas színjátékot kívánja megünnepelni 2020 március 1-én a kormány fasiszta segédcsapata, a „Mi hazánk” párt. A budapesti Gellért térről akarnak a Parlamenthez vonulni, egyelőre titkolt útvonalon. Ellentüntetések szerveződnek, hogy ne tudják háborítatlanul ünnepelni azt a „vezért”, akinek tömeggyilkosságokkal kezdődött, és soha nem látott mészárlással és háborús pusztítással végződött az uralma.
Az Orbán-rezsim közvetlen elődjének és példaképének tekinti a Horthy-rendszert, de ezt még nem merik nyíltan kimondani. Így fasiszta csicskásaik szervezik a Horthy-kultuszt, egyre jelentősebb állami támogatással.
1945. február 13. Budapest felszabadulása
75 évvel ezelőtt, február 13-án elhallgattak a fegyverek a városban, Budapest felszabadult. Véget ért az ellenforradalmi Horthy-rendszer – saját magukat nevezték így, dacosan vállalva, hogy az emberi szabadság ellenségei. Véget ért a német megszállás, véget ért a szadista gyilkos nyilasok őrült tombolása, melynek során tízezernyi embert, nőket, gyerekeket, idős embereket mészároltak le brutális kegyetlenséggel. A budai utcákon ezrével hevertek a halott német katonák, egy elvakult vezér által agymosott társadalom öngyilkos harcosai, Európa rombadöntői.
A város megszabadult egy korhadt rezsimtől, megszabadult a háborús rettegéstől. A Vörös Hadsereg véget vetett a náci uralomnak.
Február 13-án erre kell emlékezni.
A 21. században a fasizmus újabb korszakának vagyunk részesei, újból autoriter, elnyomó rezsimek emelkednek fel, újból ordas eszmék harsognak, különösen nagy hangerővel Kelet-Európában. A fasizálódás része a történelem meghamisítása, a történelmi tudat átalakítása. A fasizmus bukása 1945-ben az emberiség nagy, közös pozitív élménye, amit sokan próbálnak tőlünk elvenni. De mi február 13-án Budapest felszabadulására emlékezünk, és nem az azt követő évtizedekre. Ez a nap erről szól, és nem másról.
Kitörés túra
A februári nemzetközi neonáci parádé egyik kísérőeseménye a „Kitörés túra”. Ezt a túrát a Börzsöny Akciócsoport szervezi. A csoport szélsőjobboldali – vagyis fasiszta – elkötelezettsége programjaik, eseményleírásaik alapján egyértelmű. A csoport tevékenysége éles fényt vet rá, hogy a nácik milyen mélyen beágyazódtak a magyar államba. A csoport kapcsolatai a jelenlegi kormány legfelsőbb köréig érnek, és ennek köszönhetően a magyar állam százmilliós tételekkel finanszírozza a csoport tevékenységét.
A túrakiírás – és a csoport egyéb dokumentumai – nyílt politikai manifesztumok. A „Kitörés túrát” azért szervezik, hogy hőseiknek emléket állítsanak. Kik voltak ezek a „hősök”? A náci birodalom és csatlósai hadseregeinek roncsai. Ezek a hadseregek leigázták és kirabolták fél Európát, lehetővé tették, és aktívan részt is vettek sok tízmillió ember legyilkolásában. A nagytőke engedelmes kiszolgálóiként irdatlan mennyiségű profitot termeltek a hadiipari gyárosoknak. Ezek a „hősök” meghosszabbították a náci birodalom agóniáját, romba döntötték Budapestet, és hátországot biztosítottak a szadista nyilas gyilkosoknak mintegy tízezer ember lemészárlásához.
Aki „hősnek” nevezi a német és magyar hadsereg katonáit, az ezzel igazolja a náci rémtetteket. A túra résztvevői közül sokan korabeli német és magyar egyenruhában parádéznak, ezzel is mutogatva politikai meggyőződésüket. Sok túrázó azzal védekezik, hogy ők csak kirándulni szeretnek. Nem gondoljuk, hogy valóban ennyire vakok lennének: aki részt vesz a „Kitörés túrán”, az pénzével és személyes megjelenésével a náci történelemhamisítás aktív támogatója. A túra és szervezőinek nyilvános platformjain érdemes megnézni a kommentszekciót: a hozzászólók túlnyomó többsége lelkesen igazolja, hogy a velük szembeni előítélet teljesen indokolt. Náci, a nácikkal szimpatizáló, vagy a fasizmusra nyitott emberek felvonulásáról van szó.
A túra szervezői, hasonlóan minden populista, szélsőjobboldali demagóghoz, szeretnek az áldozat pózában tetszelegni. Megpróbálnak ártatlan kirándulónak beállítani egy kisebb társaságot, akik egyik tagja túrabottal támadt az antifasiszta tüntetőkre. Ki az, aki megtámad antifasisztákat? Az, aki fasiszta.
A „Becsület napi” náci parádé, a „Kitörés túra”, a Supersonic-Blue Hellben vagy a Fáklya klubban tartott náci koncertek egy tudatos fasiszta ideológiai és fizikai térfoglalás elemei. Beépülnek az államba, és megpróbálják normalitássá tenni a náci (rasszista, antiszemita, nacionalista, homofób, munkásellenes, erőszakos) ideológiát.
Soha többé „Becsület nap”, soha többé „Kitörés túra”!
Soha többé fasizmus!
Náci terroristák
A különböző fasiszta – náci, nyilas, legionárius, stb. – szervezetek lényegükből fakadóan erőszakosak. A Betyársereg, Légió Hungária és egyéb csoportocskák saját látványvilágát a fenyegetőnek szánt megjelenésű, katonai ruházatú, szteroidokkal felpumpált férfitestek látványa dominálja. Ez nem csupán sajátos ízlésüket tükrözi, hanem elsődleges politikai üzenetüket is. Céljuk egy erőszakos, fasiszta diktatúra, céljuk embercsoportok születési alapon való kiirtása. Erőszakra, gyilkosságokra készülnek, és csak a társadalmi ellenállás tarthatja vissza őket ettől.
A debreceni náci halálbrigád – akikkel a 2020-as „Becsület” napi náci parádét szervező társaság készített nemrégiben interjút – tagjai életük végéig börtönben lesznek. A börtönben fog meghalni Györkös István is, aki évtizedekig vezette náci kiképzőtáborát, és 1997-ben ő szervezte az első „Becsület” napi demonstrációt. (Budaházy és csapata viszont szabadlábon várja a jogerős ítéletet, és addig is igyekszik minél jobban kiszolgálni a Fidesz propagandaigényeit. Bízik benne, hogy így elkerülheti a korábbi terrorakcióiért a felelősségre vonást.) De jönnek az újabb generációk.
Németországban a rendőrség számolta fel a Combat 18 nemzetközi náci terrorista hálózat helyi sejtjét. Magyar társaiknak egyelőre nem kell tartani a hatósági zaklatástól. 2019. április 20-án – Hitler születésnapján – tartották 5 éves születésnapi koncertjüket Győrben. Fellépett többek között a Vérszerződés nevű zenekar, akik 2020-ban is jelen lesznek a február 8-i, titkos helyszínen (Fáklya klub? Supersonic – Blue Hell?) tartott „Becsület” napi rendezvényen.
A legális neonáci rendezvények résztvevői saját közösségi oldalaikon, a hozzájuk kötődő portálokon nyíltan dicsőítik a náci gyilkosokat, a náci terroristákat, és nem titkolják, hogy ők is a tömeggyilkosok útján szeretnének járni.
De még megállíthatjuk őket! Az államtól nem várhatjuk a náci mozgalom felszámolását, sok politikus egyenesen a cinkostársuk. De a társadalom erősebb náluk! Ki kell menni az utcára, és megmutatni, hogy soha többé nem lesz fasizmus!
Rasszista kormánypropaganda
Az Orbán-rezsim propagandája – a kormánypolitika az állami korrupción, a fideszesek gazdagodásán kívül leginkább propagandával foglalkozik – sok, kifejezetten fasiszta elemet tartalmaz. Ez világjelenség, nem helyi sajátosság.
Az idegenellenes uszítás és az etnonacionalizmus mellett, úgy tűnik, a cigányellenes rasszizmus is kezd előtérbe kerülni. A miniszterelnök sérelmezi, hogy néhány tucatnyi gyöngyöspatai roma-gyerek, akik az iskolai elkülönítés miatt az amúgyis tetemes hátrányoknál is nehezebb indulással kerültek ki az iskolából, a hatályos jogszanályok be nem tartása miatt kártérítésre jogosultak. (Az ítélet még nem jogerős.)
A magyar oktatás helyzete nagyon rossz. Nagyon kevés a pénz, alacsonyak a bérek, van, ahol még fűtésre sem jut, és egyre több szélsőjobboldali ideológát kényszerítenek a tananyagba. Az iskolai vezetők egyre inkább pártkáderek. Iskolai, oktatói autonómiáról szó sem lehet. A gazdagabbak bekerülhetnek az elit-iskolákba, a többségnek meg marad az egyre jobban lebutított, egyre kevésbé használható tudást nyújtó átlagos iskola.
A legszegényebbek még ebből is egyre kevésbé részesülnek. Ezerszámra kerülnek ki az oktatásból a 16 évet betöltött, semmilyen végzettséggel nem rendelkező fiatalok. A legszegényebbeket – akiket a legtöbben egyszerűen csak „cigánynak“ tartanak – sok helyen elkülönítve tanítják, a lehetőségeknél is rosszabb körülmények között. Egy konkrét ügyben, Gyöngyöspatán pert indítottak az elkülönítés miatt egy életre szóló hátrányt szenvedett gyerekek, akik talán, valamikor, némi pénzhez jutnak. Százezres tételekről van szó, ami nem sokra lesz elég. De Orbán, aki miniszterelnökként, strómanjai nevén, az ország leggazdagabb emberévé vált, ezt is soknak tartja. Legutóbbi nyilatkozatával nem csak azt leplezi le, hogy minden állami pénzt sajnál, ami nem hozzá kerül, de a rasszista indulatokat is igyekszik felkorbácsolni. Alávaló, aljas dolog, mint ténykedésének legnagyobb része.
Magyarország – úton a fasizmus felé? – Ungarn – auf dem Weg zum Faschismus?
(auch in deutsch)
Kelet-Európában – és a világ többi perifériás, félperifériás régiójában – a kapitalizmus árutermelő rendszerét hosszú távon csak autoriter eszközökkel lehet irányítani. A liberális demokrácia a centrum-országok luxusa. Magyarországon a 20. század óta a tekintélyuralmi, demokratikus úton leválthatatlan kormányzatokat csak rövid időre váltotta fel polgári demokrácia. A legutóbbi ilyen időszak volt a leghosszabb, 1990-től húsz éven át. 2010-ben a Fidesz nagy fölénnyel megnyerte a választásokat, és azóta fokozatosan lebontja a jogállami intézményeket, így gondoskodva arról, hogy négyévente állandóan győzzön. Az ellenzéket szétzüllesztették. A Jobbik, a fasiszta párt kívülről támogatta ezt a politikát. Viszont amikor a Jobbik is részt kért a hatalomból, akkor a kormány őket is felmorzsolta, így a párt, ami egy éve még a legerősebb ellenzéki párt volt, ma már a feloszlás szélén áll. A Fideszt nem lehet jobbról előzni. A hagyományos fasiszta ideológiai elemek közül a legtöbbet a kormánypolitika részévé tették. Ellenség az idegen, a „migráns”, a nemzetközi finánctőke – vagyis alig kódoltan „a zsidó” -, a független entellectuel, a szomszédos népek, az EU, a legszegényebbek, kimondatlanul a romák, és persze a drogosok, melegek, ateisták, kommunisták. Cél a munkaalapú, tiszta magyar, keresztény társadalom. A 2019-es kormányprogram minden nőnek négy gyerek szülését irányozza elő, persze főleg a jól kereső, „rendes magyar” nőknek. A Fidesz gazdaságpolitikája alapvetően neoliberális. Az állami támogatásokból egyre kevesebb jut a többségnek, viszont a jóval az átlagfizetés[1] felett kereső 10-20 % folyamatosan egyre nagyobb juttatásban részesül.
Magyarországon nincs nyílt diktatúra, ez még nem fasizmus, viszont egy bebetonozott autoriter rendszer. A hagyományos média 90%-a állami felügyelet alatt áll,egyedül az internet még viszonylag szabad. A bírói függetlenség megszüntetése a gazdasági bűncselekmények esetében szembetűnő. Orbán Viktor és családja strómanjai révén az ország leggazdagabb emberévé vált. A gazdasági környezet kedvező, az európai uniós támogatások, az országba települt német autógyárak – amelyek hatalmas adókedvezményeket kapnak – révén futja béremelésekre. A kivándorlás – már a lakosság 5%-a él Nyugat-Európában – miatt alig van munkanélküliség. Az állami propaganda erős és durva. A menekültek vagy Soros György[2], illetve mindenfajta ellenzékiség elleni folyamatos kampány teljesen náci szellemiségű.
A magyarországi jobboldal jobbra teljesen nyitott. A kormány szellemi hátországában otthonra találnak az alt-right, vagy a történelmi revizionizmus mindenféle képviselői. A mérsékelt jobboldal Magyarországon baloldalinak számít. A társadalmat mélyen átitatja a cigányellenes rasszizmus, és a xenofób kormánypropaganda hatására a migránsellenesség. A nemzeti romantika, a „nemzeti rock” széles támogatottsággal bír, különösen a fiatalok körében. A „nemzeti rock” gyűjtőfogalmába beleférnek a „szelíd” irredenta bandák, akik falusi bálok fő fellépői, de a nyílt náci zenekarok is. Közöttük nincs éles határ.
Ennek ellenére a szervezett neonáci csoportok taglétszáma nem jelentős, legfeljebb néhány ezer ember. Évente egyszer, februárban utcai demonstrációt tartanak a „Becsület napján”, emlékezve a német és magyar fasiszta csapatok 1945-ös kitörési kísérletére a körbezárt Budapestről. A nemzetközi részvétellel tartott demonstráció többnyire közterületen zajlik. 2019-ben mintegy négyszáz résztvevő volt, de az este indult emléktúrán két-háromezer fő vett részt, közülük sokan németek. A résztvevők háborítatlanul masírozhatnak SS-egyenruhában, vagy akár horogkeresztes zászlóval.
A nyíltan náci csoportok taglétszáma kicsi, néhány tucat fő. Ennél nagyobb a Jobbik mozgalmi szárnyának tekinthető, egyenruhás, náci szimbolikájú csoportok bázisa – Betyársereg, 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Légió Hungária. Ezek a csoportok egészen mostanáig a Jobbikhoz kötődtek, de a párt a 2018-as választások előtt megpróbált mérsékelt centrumpárttá változni. Ez nem járt sikerrel. A Fidesz, mivel konkurenciát látott benne, durva lejárató kampányba kezdett ellene: a kormánymédia folyamatosan náci váddal illeti a korábbi szövetségest.[3] A Jobbik egy része kivált, és lojális ellenzéki pártot alapított[4], főleg a radikális tagokból, de a fasiszta bázis még nem állt teljesen mögéjük. A párt egyik vezetője 2018 decemberében a Betyársereg bevetésével fenyegette meg a munkajogi törvény szigorítása ellen tüntető munkásokat, de a paramilitáris náci csoport ezt nem vállalta. Az aktív tagság, a közeli szimpatizánsi kör ezeknél a csoportoknál több száz főre tehető.
A legnagyobb probléma az, hogy a közvélemény nem utasítja el a náci jelenségeket. Általános a közöny. A többség számára az antifasizmus extrém ideológiának számít. A liberális, polgári középosztály egyenlőségjelet tesz a bal és jobboldali radikalizmus közé. Nem szeretik a nácikat, de gyakrabban beszélnek a „kommunizmus szörnyűségeiről”. Az ellenzéki politikusok elfogadják a migránsellenes uszítást, jelentős csoportjaik a 2018-as választások előtt a Jobbikkal való összefogásra buzdítottak. Jelenleg az ellenzéki tüntetéseken egymás mellett lobog a „szocialista” párt és a Jobbik zászlaja.
Az antifasizmus kis létszámú szubkultúra. A legaktívabb az autonóm antifasiszta mozgalom, akik évtizede szervezik a „Becsület napi” antifasiszta demonstrációt. 2019-ben mintegy kétszázan vettek részt a tüntetésen, évek óta ez volt a legnagyobb ilyen rendezvény. Az underground szubkultúrákban jelen van az antifasizmus, de itt is a politikai közöny a jellemző, például gyakran értetlenség övezi a nácikat is beengedő klubok elleni bojkott-felhívásokat.
Az utóbbi időben mintha pozitív változások indultak volna. A rendszer egyre diktatórikusabb, a propaganda náci elemei egyre szembetűnőbbek – ez mindenképpen felkelti az antifasizmus iránti érdeklődést. Az autonóm antifa az antifasizmust összeköti az antikapitalizmussal: a fasizmus csak egy a kapitalista politikai modellek közül. Jelenleg fasizálódás zajlik, és nem csak a periférián, de a centrum-országokban is gyengül a polgári demokrácia legitimitása. Az EU a tőke egyesülése, és nem fogja megállítani az orbáni rendszert. Le kell számolni a liberális vagy szociáldemokrata illúziókkal, a kapitalizmust nem lehet „emberarcúvá” formálni. A rendszer barbarizálódása tovább folytatódik. A tőke általános értékesülési válságának megoldási kísérlete az Orbán-féle, prefasiszta politikusok erősödése. Az autonóm antifa egyszerre törekszik az ellenzéki, Orbán-ellenes mozgalmakba bevinni az antifasizmust, ugyanakkor az antifasizmust kibővíteni, általános antikapitalista irányba.
Orbán a fasizmus 21. századi történek tipikus figurája. Még nem náci, de hatalma érdekében átvesz bizonyos módszereket a klasszikus fasizmustól – például a propagandában, a bázis folyamatos mozgósításában a „közös ellenség” ellen. Nem alkalmaz nyílt, terrorisztikus államterrort, mert nincs rá szüksége, hatalmát a kiüresedett demokratikus díszletek között is fenn tudja tartani. A neonáci csoportok nem válnak tömegmozgalommá, de tagjai beépülhetnek az állami intézményekbe. A fasizmus szellemi bázisa kormányzati támogatással erősödik, miközben a független, kritikai gondolkodás egyre jobban kiszorul a nyilvánosságból. A társadalmi szolidaritás eszméje felkerült az üldözendő gondolatok listájára. A kapitalizmus strukturális válsága újra reális alternatívává tette a fasiszta válságkezelést.
Ugyanakkor a kormány szélsőjobboldali karakterének erősödése egyre nyilvánvalóbbá teszi hogy „tőke és fasizmus jegyesek”[5]. A diktatúraellenes mozgalom számára logikus, hogy nemcsak antifasiszta, de antikapitalista irányba is tájékozódjon. A kétezres évek elején a fasiszta mozgalom lázadó imídzset öltött magára, ezzel tudott széles bázist kiépíteni, főleg a fiatalok körében. Itt az idő a fasiszta „lázadás” leleplezésére, és helyette a valódi rendszerellenes lázadás zászlaját magasra emelni.
[1] A nettó átlagfizetés 650 euro/hó, de ez azt jelenti, hogy a dolgozók 70%-a kevesebbet keres az átlagnál. A lakosság 25%-a nyugdíjas, az átlagnyugdíj 400 euro.
[2] Soros maga az ördög. Ő egy személyben megtestesíti a régi antiszemita toposz figuráját, „a zsidót”. Egyszerre kapitalista, és liberális elvei miatt „kommunista” is. Orbán, akárcsak régen a nácik, antikapitalistának hazudja magát, de valójában antikommunista.
[3] Egyébként joggal, a Jobbik vezére, Schneider Tamás húsz éve még Roy néven náci-skin kisführer volt.
[4] Mi Hazánk Mozgalom
[5] József Attila (1905-1937), az egyik legismertebb – amúgy kommunista – magyar költő híres verse.
————————
In Osteuropa – und den anderen peripheren und semiperipheren Regionen der Welt – kann das warenproduzierende System des Kapitalismus langfristig nur mit autoritären Mitteln gelenkt werden. Die liberale Demokratie ist ein Luxus der Länder des Zentrums. In Ungarn hat seit dem 20. Jahrhundert die bürgerliche Demokratie autoritäre, auf demokratischem Weg nicht abwählbare Regierungen nur für eine kurze Zeit abgelöst. Die letzte solche Phase war die längste, sie dauerte von 1990 an 20 Jahre.
Im Jahr 2010 gewann die Partei Fidesz mit einer großen Mehrheit die Wahlen, seither baut sie sukzessive rechtsstaatliche Institutionen ab um abzusichern, dass sie alle vier Jahre gewinnen wird. Die Opposition lässt man dahin vegetieren. Jobbik, die faschistische Partei, hat diese Politik von außen unterstützt. Als sie allerdings etwas von der Macht abhaben wollte, wurde auch sie von der Regierung zersetzt. So steht die Partei, die vor einem Jahr noch die stärkste Oppositionspartei gewesen ist, heute kurz vor der Auflösung.
Fidesz kann nicht von rechts überholt werden. Von den traditionellen Elementen der faschistischen Ideologie wurden von ihr die meisten in die Regierungspolitik miteinbezogen. Feind ist der oder das Fremde, der »Migrant«, das internationale Finanzkapital – das bedeutet in Ungarn kaum verhüllt der »Jude« –, der unabhängige Intellektuelle, die Nachbarstaaten, die EU, die Ärmsten, unausgesprochen die Roma, und natürlich Drogenabhängige, Schwule, Atheisten, Kommunisten. Ziel ist die »auf Arbeit basierende«, rein ungarische, christliche Gesellschaft. Das Regierungsprogramm von 2019 soll dazu führen, dass alle Frauen vier Kinder bekommen, vor allem natürlich jene Frauen, die gut verdienen und »anständige ungarische« Frauen sind. Die Wirtschaftspolitik von Fidesz ist im Wesentlichen neoliberal. Von der staatlichen Unterstützung bekommt die Mehrheit immer weniger. Für jene, die weit über dem Durchschnitt verdienen[1], zehn bis 20 Prozent der Gesellschaft, wird die Förderung ausgebaut.
Es gibt keine offene Diktatur in Ungarn, noch keinen Faschismus, aber das autoritäre System steht auf festem Grund. 90 Prozent der traditionellen Medien sind unter staatlicher Aufsicht, allein das Internet ist noch einigermaßen frei. Dass die Unabhängigkeit der Gerichte aufgehoben wurde, fällt auf, wenn es um Wirtschaftskriminalität geht. Ministerpräsident Viktor Orbán und seine Familie sind über Strohmänner zu den reichsten Menschen des Landes geworden.
Das ökonomische Umfeld birgt Vorteile: Die Fördermittel der europäischen Union, die – riesige Steuervorteile genießenden – gebauten Autofabriken aus der BRD ermöglichen Lohnerhöhungen. Wegen der Auswanderung – bereits fünf Prozent der Bevölkerung lebt in Westeuropa – gibt es kaum Arbeitslosigkeit. Die staatliche Propaganda ist stark und grob. Die permanenten Kampagnen gegen Flüchtlinge oder György Soros[2], bzw. jegliche Opposition, atmet einen Nazigeist.
Die ungarische Rechte ist nach rechts hin vollkommen offen. Im geistigen Hinterland der Regierung findet die Alt-Right-Bewegung eine Heimat sowie alle Vertreter des Geschichtsrevisionismus. Die gemäßigte Rechte gilt in Ungarn als links. Die Gesellschaft ist stark durchdrungen von einem antiziganistischen Rassismus und wegen der xenofoben Regierungspropaganda auch mit feindlich gegenüber Migranten eingestellt. Die nationale Romantik, die »nationale Rockmusik« hat eine breite Unterstützerbasis, insbesondere im Kreis von Jugendlichen. In den Sammelbegriff des »nationalen Rocks« passen »zahme« irredentistische Bands, die Hauptacts auf Dorffesten sind, aber auch offen sich bekennende Nazibands. Es gibt keine scharfe Grenze zwischen den beiden.
Dennoch ist die Mitgliederzahl organisierter Neonazigruppen unbedeutend gering, es sind vielleicht ein paar tausend. Jedes Jahr treffen sie sich im Februar um zu demonstrieren am »Tag der Ehre« um an den Ausbruchsversuch 1945 deutscher und ungarischer faschistischer Truppen zu erinnern, die in Budapest eingekesselt waren. Die Veranstaltung mit internationaler Beteiligung findet auf mehr oder weniger öffentlichen Plätzen statt. 2019 gab es 400 Teilnehmer, an der »Gedächtnistour« am Abend nahmen jedoch 2000 bis 3000 Personen teil, unter ihnen viele Deutsche. Sie alle konnten unbehelligt in SS-Uniformen oder sogar mit Hakenkreuzfahnen marschieren.
Die Mitgliederzahl der sich offen bekennenden Nazigruppen ist gering, es sind vielleicht einige Dutzend. Größer als diese ist die Basis jener uniformierten und mit Nazisymbolik arbeitenden Gruppen, die zum Bewegungsflügel von Jobbik gerechnet werden kann: Betyársereg, 64 Vármegye Ifjusagi Mozgalom, Légio Hungária. Diese Gruppen waren bislang mit Jobbik verbunden, aber die Partei versuchte sich vor den Wahlen im vergangenen Jahr das Image einer gemäßigten Zentrumspartei zuzulegen. Das ist ihr nicht gelungen. Fidesz sah in ihnen eine Konkurrentin und begann eine heftige Kampagne. In den regierungsnahen Medien wurde der frühere Bündnispartner permanent als nazistisch beschimpft.[3]
Ein Teil der Partei schied aus und gründete eine regierungsloyale Oppositionspartei[4]. Sie rekrutiert sich hauptsächlich aus den Reihen der früheren radikalen Mitglieder, aber die faschistische Basis hat sich nicht ganz hinter sie gestellt. Als Arbeiter im Dezember vergangenen Jahres gegen den Abbau ihrer Rechte demonstrierten, drohte einer der führenden Köpfe von Jobbik, die paramilitärische Gruppe Betyársereg gegen sie einsetzen zu wollen, aber diese weigerte sich. Die aktiven Mitglieder, der enge Sympathisantenkreis beträgt bei diesen Gruppen einige hundert.
Das größte Problem ist, dass die sogenannte öffentliche Meinung Nazis nicht ablehnend gegenüber steht. Es gibt eine allgemeine Gleichgültigkeit. Die Mehrheit betrachtet linken Antifaschismus als eine extremistische Ideologie. Die liberale bürgerliche Mittelschicht setzt ein Gleichheitszeichen zwischen linken und rechten Radikalismus. Sie mögen Nazis zwar nicht, reden aber lieber über die »Gräuel des Kommunismus«. Oppositionelle Politiker akzeptieren die Hetze gegen Migranten, ihre bedeutenderen Gruppen wollten sich vor den Wahlen 2018 mit Jobbik verbünden. Zurzeit wehen auf Demonstrationen neben den Fahnen der »sozialistischen« Partei die Fahnen von Jobbik.
Der Antifaschismus ist eine kleine Subkultur. Am aktivsten ist die autonome antifaschistische Bewegung, die seit Jahren die Gegendemonstration zum »Tag der Ehre« organisiert. Dieses Jahr nahmen rund 200 Personen daran teil, es war seit Jahren die größte Protest dieser Art. Auch in der Underground Kultur ist der Antifaschismus präsent, aber auch die politische Lethargie, beispielsweise trifft man oft auf Unverständnis, wenn man Clubs boykottieren will, die auch Nazis reinlassen.
Aber es scheint, dass in der letzten Zeit ein positiver Wandel eingetreten ist. Da das System immer diktatorischer ist und die Nazipropaganda immer offensichtlicher, steigt auch die Aufmerksamkeit für antifaschistische Aktivitäten. Die autonome Antifa verbindet Antifaschismus mit Antikapitalismus: Der Faschismus ist nur eines der kapitalistischen politischen Modelle. Gegenwärtig läuft eine Faschisierung ab, nicht nur an der Peripherie sondern auch in den Ländern der globalen Zentrums ist eine Schwächung der Legitimation der bürgerlichen Demokratie zu beobachten. Die EU ist die Union des Kapitals, sie wird das Orbansche System nicht stoppen. Wir müssen mit den liberalen oder sozialdemokratischen Illusionen abbrechen, der Kapitalismus kann nicht zu einem mit »menschlichen Antlitz« gemacht werden. Die Barbarisierung des Systems geht weiter, die Verwertungskrise des Kapitals stärkt präfaschistische Lösungsversuche wie die Orbansche. Die autonome Antifa versucht den Antifaschismus in oppositionelle, orbanfeindliche Bewegungen hineinzutragen, gleichzeitig aber auch den Antifaschimsus hin zu einem allgemeinen Antikapitalismus zu erweitern.
Orban ist eine typische Figur in der Geschichte des Faschismus im 21. Jahrhundert. Er ist noch kein Nazi, übernimmt aber um seine Macht zu erhalten bestimmte Methoden aus dem klassischen Faschismus – beispielsweise in der Propaganda, in der permanenten Mobilisierung der Basis gegen einen »gemeinsamen Feind«. Er nutzt keinen offenen, terroristischen Staatsterror, weil er das nicht braucht, seine Macht kann er auch zwischen den entleerten demokratischen Dekoration aufrecht erhalten. Die Neonazigruppen entwickeln sich zwar nicht zu Massenorganisationen, aber ihre Mitglieder können in die staatlichen Institutionen wechseln. Die geistige Basis des Faschismus wird mit staatlicher Unterstützung gestärkt, während unabhängiges, kritisches Denken immer mehr aus der Öffentlichkeit verbannt wird. Das Prinzip gesellschaftlicher Solidarität wurde zu einem, das verfolgt wird. Die strukturelle Krise des Kapitalismus hat den Faschismus als Form des »Krisenmanagements« erneut zu einer »Alternative« werden lassen.
Die Stärkung des extrem rechten Charakters der Regierung hat zur selben zeit klar gemacht, dass »Kapital und Faschismus sind verbandelt«, wie es in einem Gedicht des berühmten ungarischen sozialistischen Dichters Attila József (1905-1937) heißt. Für die antidiktatorische Bewegung ist logisch, dass sie sich nicht nur antifaschistisch, sondern auch antikapitalistisch orientiert. Zu Beginn der 2000er Jahre hat die faschistische Bewegung sich ein rebellisches Image verschafft und konnte damit eine breite Basis, vor allem unter Jugendlichen, aufbauen. Die Zeit ist gekommen, diese faschistische »Rebellion« zu entlarven und anstatt ihrer die Fahne einer wirklich systemfeindlichen Rebellion in die Höhe zu heben.
[1]Der Nettodurchschnittslohn liegt bei umgerechnet 650 Euro im Monat. Aber das bedeutet, dass 70 Prozent der Beschäftigten weniger verdienen. 25 Prozent der Bevölkerung sind Rentner, ihre Durschnittsrente beträgt umgerechnet 400 Euro
[2]Soros selbst wird als der Teufel höchstpersönlich dargestellt. Er verkörpert die Figur eines alten antisemitischen Topos, »den Juden«. Er ist gleichzeitig Kapitalist und wegen seinen liberalen prinzipien auch »Kommunist«. Orbán, wie früher bereits die Nazis, stellt sich als Antikapitalisten dar, ist aber in Wirklichkeit Antikommunist.
[3]Übrigens zurecht. Der Jobbik-Vorsitzende Tamás Sneider war vor 20 Jahren noch unter dem Namen »Roy« ein Naziskin Kleinführer
[4]Mi Hazánk Mozgalom, zu deutsch: Bewegung Unsere Heimat
Fasizmus Magyarországon
A fasizmus három részből áll:
– politikai-társadalmi rendszer
– ideológiai elemek váltakozó keveréke
– az ideológiát képviselő, a rendszert létrehozni kívánó mozgalom.
Fasiszta ideológia és fasiszta mozgalom szinte mindenhol van, de rendszerré válni, hatalomra kerülni sehol sincs sok esélye. (A különböző véres diktatúrák, elnyomó rezsimek, mérsékelten demokratikus kormányzatok a bolygó nagy részén jellemzőek, a centrum országokon kívül mindenhol, de ezek mégsem nevezhetők egyszerűen csak fasisztának. A tőke diktatúrái ezek is, mint a náci vagy az olasz fasizmus volt, de sok szempontból mások.)
De a helyzet mégsem megnyugtató. Nyugat-Európában egyértelmű a fasizmus elutasítottsága, erős a társadalmi ellenállás, a politikai és társadalmi elit többnyire határozottan elhatárolódik a fasizmustól. (Nem szeretnénk a politikai nyugatot idealizálni, főleg nem a nyugati elitet, csak arról van szó, hogy a 20. század elején az uralkodó osztály segítette hatalomra a fasiszta kormányokat, most viszont erre nincs részükről számottevő igyekezet.)
A perifériákon – mint Kelet-Európában – is erősödik a kapitalizmus autoriter jellege, ami világjelenség, de ez a centrumban nem jelentkezik ilyen tiszta formában. Erősítik a rendőrséget, a nyilvántartásokat, nő az információgyűjtés, növekszik a nyárspolgári rettegés, ami a fasizmus táborát erősítheti, és ezzel párhuzamosan gyengül a polgári demokrácia támogatottsága ott is, de ez még messze van a kritikus mértéktől. Kelet-Európában viszont a fasizmussal szembeni közömbösség, fasiszta ideológiai elemek elfogadása, a jobboldali táborban a határok átjárhatósága nyugtalanságra ad okot.
Magyarországon sajátos fasizálódás zajlik. A kormányzó párt szinte nem is létezik, nem mozgalom, hanem csak díszlet, a kormány mindenek feletti célja a hatalom birtokában a minél nagyobb vagyon összeharácsolása. Ez a Fidesz-kormány politikájának lényege. Az, hogy közben autoriter, sok elemében kifejezetten fasiszta jellegű rendszert építenek ki, szinte mellékes a számukra. A társadalmi kasztrendszer, ami az osztálytársadalom különösen súlyos formája, a társadalmi autonómiák felszámolása, fasiszta uszító kampányok folytatása, a társadalom bizonytalanságának, sőt rettegésének fokozása, amire támaszkodva erősíthetik uralmukat, ezek mind beleillenek egy fasiszta rendszer kiépítésének folyamatába.
A kormánypárti tábornak jobbra nincs zárt határa: a kormánypártiak a fasizmusra nyitott emberek. (A fasizmusra nyitott emberek főbb jellemzői: tekintélyelvűség, igény a kemény kezű vezetőre és a szigorú törvényekre, nacionalizmus, sovinizmus, a történelem meghamisításának elfogadása, náci bűnök relativizálása, elitellenességgel leplezett antiszemitizmus, rasszizmus, idegengyűlölet, a szolidaritás hiánya)
A Jobbik 2010 után évekig a kormány hű partnere volt, aktív támogatója a polgári demokrácia felszámolására irányuló tevékenységnek. Most már szeretnének ők is nagyobb koncot a zsákmányból, ezért váltak a kormány ellenségévé. Valójában a Jobbik az őszinte, radikális és ideologikus Fidesz. Korábbi próbálkozásuk a hagyományos paramilitáris párthadsereg létrehozására – Magyar Gárda – azon túl hogy röhejes volt, egyszerűen nem volt korszerű, ilyen nyílt, egyenruhás-masírozó fasiszta alakulat a 21. századi Európában nem működhet. (Egyelőre.) Ezt a fajta oldschool fasizmust – bár sokfelé felbukkannak hasonló alakulatok – a hatalom mindenhol visszaszorítja. Viszont a Jobbik szoros, nyílt kapcsolatban van több náci csoportosulással is, amelyek pedig további nácikkal állnak kapcsolatban. A Jobbik sajtója – kurucinfó és társai – minden náci számára ideológiai muníciót biztosítanak. (A kormánypárti sajtó, még az „értelmiségi” része (Mandiner és hasonlók) sem jobb, csak nem olyan szókimondó.)
A Jobbik és a náci jelzőt nyíltan vállalók között legfeljebb mennyiségi különbség van, az egyik ki is mondja azt, amit a másik csak gondol. A Jobbik és mozgalmi szárnya – Betyársereg, 64 vármegye-, valamit a nyugati mintát követő „Identitás”, a nyilas Pax Hungarica és egyéb hagyományos és neonyilas és nemzetiszocialista csoportok között szabad az átjárás, nyitottak a határok. A februári „Becsület napi” rendezvényeken megjelenik az egész tábor, de a hétköznapokban az egyik tagadja hogy náci, a másik büszkén vállalja, a harmadik meg csak szűk körben, két pálinka után, vagy az internetes fórumokon, álnéven.
A Magyar Nemzeti Arcvonal, élén Györkössel, bár az utóbbi években némileg elszigetelődött, de évtizedekig a náci szervezetek stabil kiindulópontja volt. Györkös a börtönben fog megrohadni, csoportja maradékát felszámolta a rendőrség. (Az egyéb náci terroristák is lebuktak, a debreceni halálbrigád életfogytiglan börtönben, és remélhetőleg Budaházy is hosszú ideig be lesz zárva, reméljük Tomcat sem szabadul.) De vannak új jelentkezők, akik az MNA helyett fegyveres kiképzést szerveznek a leendő náci kádereknek, mint pl. a Farkasok, vagy a túraegyletnek álcázott Börzsöny Akciócsoport. A Betyársereg, amelynek 2-300 aktív tagja lehet, szintén folytat kiképző tevékenységet, bár ez náluk sok esetben kimerül az izomnövelők fogyasztásában.
A fasiszta ideológia fontos terjesztője a zene, a „nemzeti rock” alapvetően propagandatevékenységet jelöl. A címke mögött van minden, metáltól az Oi lebutított verzióján át a népzenei elemeket használó, vagy a lagzis rockon alapuló produkcióig, sőt, még hiphop utánzat is előfordul (FankaDeli). Némelyik nemzeti rock előadó elég népszerű, bár közös jellemzőjük az esztétikai igénytelenség – miközben persze őket és közönségüket is feszíti a kulturális fennsőbbrendűség tudata.
Az ideológia terjesztői gyakran álcázni próbálják magukat, mint pl. az ultrasliberi huligánnak, vagy az azóta szerencsére felszámolt Tolvajkergetők önvédelmi csoportnak. De vannak náci motorosok és náci állatvédők is.
A társadalom a fasizmus sok formáját tolerálja. Az idegenellenes, menekültellenes, tisztán náci jellegű kormányzati uszítás sok emberben keltett félelmet. A nacionalista történelmi mítoszok széles körben elfogadottak, olyan helyeken is, ahol erre nem számítanánk. (Pl. 2017-ben a Rockmaraton fesztivál szervezői lelkesen beálltak az idétlen Heineken-Csíki sör vitába, „természetesen” a nacionalista magyar kormány mellé.) A cigányság kirekesztése – ami a társadalmi kasztrendszer kiépítésének is része – szintén elfogadott, és sajnos nem csak a nacionalisták körében.
Hányan vannak a fasiszták? A náci csoportok tagsága egyenként a néhánytól az 1-200-ig terjed. A Jobbik aktivista tábora több ezer fős. A náci propaganda rendszeres fogyasztói több tízezren is vannak. És a Fidesznek van egy stabil, milliós szavazótábora, akik egyenként nem feltétlenül fasiszták, de így együtt a fasizmusra nyitott tömeget jelentenek. És rajtuk kívül is vannak milliónyian, akik a fasiszta propaganda egyes elemeit – idegenellenesség, rasszizmus, nacionalizmus, antiszemitizmus – elfogadják.
A kapitalizmus általános válsága, a fasizmuson kívüli gazdasági-politikai rendszerek – liberális, szociáldemokrata – kifulladása, perspektívanélkülisége az autoriter rendszerek pozícióját erősíti, ez a világpolitikai átalakulás pedig a fasiszta rendszert valós perspektívává teszi. Jobb ha tisztában vagyunk vele: senki sem fog minket megvédeni – a fasizmustól csak mi magunk védhetjük meg magunkat!
A fasizmus második korszaka
A fasizmus két korszaka
A fasizmus első korszaka 1945-ben lezárult. Az ezredforduló után elkezdődött a fasizmus második korszaka.
I.
A fasizmus összetett jelenség: politikai rendszer ( a kapitalizmus egyik politikai formája), a hatalom megszerzésére irányuló erőszakos mozgalom, és ideológiai elemek tetszőleges keveréke (nacionalizmus, rasszizmus, antiszemitizmus, erősállam, a múlt revíziója, szociáldarwinizmus, stb.).
Funkciója a válságkezelés és a modernizáció.
A kapitalizmus egy árutermelési rendszer, ahol a gazdaság a bérmunkások által megtermelt profitra épül, a társadalom pedig két osztályra tagolódik. A kapitalizmus az egész világot uralja, egy világrendszer. Sokféle társadalmi-politikai-gazdaságirányítási formában működik, e formák egyike a fasizmus. A kapitalizmus törvényszerű velejárója a rendszeresen, periodikusan megjelenő válság. A válság elsősorban értékesítési válságot jelent, a profitráta zuhanását, társadalmi elégedetlenséget. A tőke a válság megoldását követeli: a gazdaság irányítását, és társadalmi békét.
A fasizmus másik funkciója a modernizáció, az állandó tőkés versenyhez való alkalmazkodás a munkaszervezés reformjával, hatékonyabb állami bürokráciával, iparfejlesztéssel, egyéb módszerekkel.
1917-23 között forradalmi hullám söpört végig a világon, minden kontinensen. Reakció volt ez a háborúra, az éhezésre, illetve Latin-Amerikában, Ázsiában a kapitalizmus terjeszkedésére. A világforradalom felrajzolta a horizontra a kapitalizmus megdöntésének lehetőségét. A „kommunista veszély” valóságos volt.
A fasizmus az ellenforradalom. A fasizmus lényege az antikommunizmus, azaz a kapitalizmus megdöntésére irányuló társadalmi mozgalom megfékezése.
Fasiszta jellegű csoportok már évtizedek óta léteztek, az orosz „feketeszázak”, vagy az Action Francaise, illetve a forradalmi időszakban váltak aktívvá a fehér katonai csapatok, a német Freikorps egységei, Horthy különítményei, egyéb fehérterroristák. Olaszországban a gyárfoglaló, földfoglaló mozgalmak megfékezésére a gyártulajdonosok, földbirtokosok anyagi támogatásával az uralkodó elit hatalomra segítette Mussolinit. Németországban a munkásosztálytól rettegő burzsoázia politikai háttéralkui Hitlert juttatták uralomra. A kelet-európai mutációk –nyilasok, legionáriusok, csetnikek, usztasák, stb.- a fasiszta tengelyhatalmak támogatásával hatalomra jutottak a háborús években. Hogy ez így történt, abban nagy szerepe volt az első világháború utáni korszak autoriter, antiszemita, soviniszta rezsimeinek, melyek a térségben előkészítették a nácik sikeres terjeszkedését. Ahol az uralkodó osztály többsége úgy kívánta, ott fasiszta rendszer jött létre. (Akár olyan módon mint Spanyolországban, ahol a konzervatív erők magukba olvasztották a fasiszta pártot.)
A 20. század első felében a fasizmus betöltötte történelmi funkcióját, végrehajtotta feladatát:
-részt vett a forradalom eltiprásában, segédkezett az újabb forradalom megakadályozásában, megfélemlítette a munkásosztályt.
-részt vett a fölösleges munkaerő elpusztításában
-a termékek tömeges elpusztításával lehetőséget teremtett az újabb beruházásoknak, a tőke terjeszkedésének (így vált lehetővé az 1960-70-es évek hatalmas fellendülése – olyan jól még sosem éltek előtte tömegek a kapitalizmusban, mint akkor – nem is lesz ilyen újból)
A tőke működésének elkerülhetetlen része a fölösleges áru és munkaerő tömeges, szisztematikus, periodikus elpusztítása.
-évtizedekre helyreállt a centrumban és a félperiférián a társadalmi béke (az 1968-73-as kitérőtől eltekintve)
Tehát a fasizmus megoldotta a válságkezelés feladatát, illetve betöltötte modernizációs szerepét (amit Kelet-Európában a „szocialista” rendszer folytatott).
A második világháború után évtizedekben a fasizmus elszigetelt, perifériára szorult mozgalom volt, ideológiája visszaszorult, legfeljebb katonai diktatúrák számára jelentett kiindulási pontot.
II.
Az ezredforduló időszaka a fasizmus új korszakának kezdete. Ideológiai elemei terjednek, mozgalmai, pártjai erősödnek, és az általános értékesítési válságban a fasizmus előkerül mint lehetséges válságkezelési módszer.
A mai válság az egész világrendszert érinti. Talán a végső válság, és lehetséges hogy a kapitalizmus elért saját történelmi korlátaihoz. Se horizontálisan, se vertikálisan nem tud már terjeszkedni: a bolygó minden országában kapitalizmus van, és mindenhol a tőke viszonyrendszere határozza meg a társadalmakat. Márpedig a tőkének állandóan terjeszkednie kell,ez a legfontosabb törvénye.
A tőke bővített értékesülése egyre nehezebb, csökken a profit, le kell nyomni a béreket, csökken a vásárlóerő. Egyre több a fölösleges munkaerő. Egyre több a fiktív tőke.
Európát ezen felül sújtja világpiaci pozícióinak romlása, és ideológiai problémák is. A rendszer legitimációja megroppant, beállt a „demokratikus deficit”.
Európa markánsan két részre oszlik, a kapitalizmus kialakulásával párhuzamosan az utóbbi 4-500 évben külön úton jár Kelet és Nyugat. Maga a világrendszer is tagolódik, van centrum, félperiféria és periféria. Ezek történelmi kategóriák, és az átjárás kivételes jelenség. Kelet-Európában a rendszerváltás fő ígérete a felzárkózás, a Nyugat utolérése volt – már akkor is nyilvánvalónak kellett volna lennie, hogy ez nem lehetséges.
Kelet-Európában az európai –és a kapitalista – problémák súlyozottan jelentkeznek. Itt a félperifériás helyzetben nincsenek olyan tartalékok mint Nyugaton, melyekkel könnyebb átvészelni a válságot. A rendszer legitimációja is sokkal sérülékenyebb, évről-évre gyengül.
Az új fasizmus a válságkezelés egy lehetséges forgatókönyve.
Talán nem is muszáj a nyíltan fasisztákat hatalomba ültetni, a Fidesz-rendszer azt bizonyítja, a „light-fasizmus” remekül elműködik fasiszták nélkül is.
A fasizmus történelmi funkciója azonban ugyanaz, mint ami a fasizmus első korszakában volt.