2020: Black Lives Matter!
A 2020-as év egyik legdinamikusabb lázadássorozata az antirasszista mozgalomból nőtt ki. A Black Lives Matter! (A feketék élete is számít!) mozgalom látványosan cáfolt több, széles körben elterjedt hamis vélekedést.
Az egyik tévhit, hogy már nincsenek társadalmi osztályok. Évtizedek óta ismételgetik sokan, hogy ez már nem az osztálytársadalom kora. Nem nehéz cáfolni ezt a képtelenséget, elég hó végén lekérdezni a folyószámla-egyenlegünket. A társadalom világszerte két osztályra tagozódik. Az egyik, ez vagyunk mi, munkát keres, dolgozik, ha van hol, aggódik a holnap miatt, és haláláig robotol. A másik osztály pedig az, amelyik nem nézi a boltban az árcédulát. Ők nincsenek sokan, a társadalom egy-két százaléka csupán. Az ő gazdagságuk a mi nélkülözésünkre alapul. A BLM-mozgalom a kiindulási helyén, az USA-ban országszerte heves lázadásokba torkollott, melyek – a segélyre várakozó kilométeres sorokkal együtt – megmutatták, hogy a világ vezető gazdasági hatalma sem képes emberhez méltó életet biztosítani a társadalom többsége számára.
Sokan támadják az úgynevezett „identitáspolitikát” is, mely egyesek szerint felelős a hagyományos munkásmozgalom hanyatlásáért. A BLM, mint tipikus „identitáspolitika” világosan bizonyítja ennek a közhelynek az értelmetlenségét. A rendszerellenes, antikapitalista munkásmozgalom lényegéből fakadóan antirasszista és feminista. Mindig is az volt. 2020-ban pedig azt láthattuk, hogy egy antirasszista mozgalom átcsap általános rendszerellenes lázadásba, és fekete és fehér munkások vált vállhoz vetve küzdenek a rendszerszintű rasszizmus és a kizsákmányolás ellen. Nem állítjuk, hogy az utcákon küzdő milliók mindnyájan tökéletesen körvonalazott politikai és társadalmi célok érdekében harcolnak – de azt igen, hogy azt teszik, amire osztályhelyzetük kényszeríti őket. A kapitalizmus a gazdagabb országokban próbál emberarcú lenni, a világunkat elpusztító tőkés cégek egyre gyakrabban vesznek feminista vagy antirasszista álarcot magukra. De ez nem képes eltakarni a lényeget: a kapitalizmus soha nem fogja levetkőzni alapvetően rasszista és szexista, patriarchális jellegét. A rendszerellenes mozgalom mindig küzdeni fog a kapitalizmus minden aspektusa, így a rasszizmus és a szexizmus ellen.
Az is elterjedt vélemény, hogy a fasizmus felé haladó politikai csoportok – „populisták” – maguk mellé állítják az elit ellen lázadó munkásosztályt. Az észak-amerikai városok utcáin küzdő milliók képviselik a munkásosztály valódi arcát és érdekeit, nem a Trump-szavazók. Aki világosan látja, hogy a kapitalizmus csak elvenni tud tőlünk, elveszi a munkaerőnket, elveszi az életünket, és cserébe nem kapunk semmit, azt semmiféle nacionalista, demagóg szónoklat, semmiféle bunkó pojáca nem fogja maga mellé állítani.
2020 véget ért, eltűnt néhány, tiszteletre nem méltó ember köztéri szobra, világossá vált, hogy a fehér felsőbbrendűség gondolata, a rasszizmus még mindig mélyen áthatja a társadalmat. A Black Lives Matter azt is világossá tette, hogy az általános emberi felszabadulásért milliók hajlandóak harcba szállni.