Category Archives: történelem

Don-kanyar

A magyarországi társadalmi emlékezet súlyos zavarokkal küzd. Így történhet, hogy néhányan a náci birodalom oldalán rabló-hadjáratban részt vett magyar hadsereg tagjait „hősöknek” nevezik.

1943 januárjában a szovjet hadsereg offenzívája nyomán felmorzsolódott a Don-kanyarban a 2. magyar hadsereg. Több mint százezer katona, és több tízezer fegyvertelen munkaszolgálatos vesztette életét.

A magyar háborús részvétel, a fasiszta tengelyhatalmakhoz való csatlakozás logikusan következett a Horthy-rezsim soviniszta, irredenta, diktatórikus politikájából. A frontra küldött magyar hadsereg a náci világuralmi törekvések lázálmának részese volt. A magyar alakulatok részt vettek a civil lakosság terrorizálásban és kirablásában.

A besorozott, frontra kényszerített katonáknak akkor már nem sok választásuk volt. Nem háborús hősök akartak lenni, hanem túlélők. Az igazi hősök nem végrehajtják az embertelen parancsokat, hanem megtagadják. A rablóháború igazi hősei a dezertőrök, nem a gyilkosok.

Minél inkább eluralkodik egy diktatúra őrülete, az embernek annál kevesebb választási lehetősége marad. Most kell megállítani a nacionalista, rasszista gyűlöletpropagandát, a militarista agymosást, mert később már nehezebb lesz.

Soha többé nem történhet meg, hogy őrült birodalmi célok érdekében más nyelvet beszélő, más bőrszínű társaink legyilkolására kényszerítsenek minket! Soha többé fasizmust, soha többé háborút!

Fasiszta emlékezetpolitika

A fasiszta politika egyik jellegzetessége a múlt átírása, a történelmi események relativizálása. A nácik által a 20. század első felében elkövetett iszonyatos bűnök enyhítésére való törekvés a jelenkori kelet-európai politikai élet szerves része, a fasizálódás egyik eleme. A fasiszta emlékezetpolitika ezért nevezi a náci hadseregből és magyar csatlósaikból álló csapatokat, akik a főváros lerombolásáért és sok tízezer ember lemészárlásáért felelősek, „Budapest védőinek”.Horvátországban a német náci birodalom csatlósait, a terroristákból államvezetőkké változott usztasákat igyekszik az ottani jobboldal tisztára mosni. Az usztasa uralom mintegy egymillió ember lemészárlásával járt. A háború végén a menekülő usztasák és kísérőik százezres csoportja került a jugoszláv partizánhadsereg kezére, akik nagy részüket legyilkolták. De ennek a tömeggyilkosságnak az elítélése nem jelentheti az usztasák rehabilitációját. Márpedig a bleiburgi gyilkosságok áldozataira való emlékezésnek pontosan ez a célja. A náci tömeggyilkosokból, akárhogyan is ért véget dicstelen földi életük, nem lehet áldozatokat faragni! Ezért tüntetett 2020 május 16-án Szarajevóban ötezer ember a horvát háborús bűnösök emlékéért tartott mise ellen, melyet a boszniai püspök vezetett a helyi katedrálisban. Nem hagyjuk, hogy a fasiszták átírják a történelmet, és hőst vagy áldozatot faragjanak tömeggyilkos elődeikből!