Derek Chauvin az a rendőr, aki 2020. május 25-én meggyilkolta George Floydot. Az állami erőszak ilyen megnyilvánulása világjelenség. Az is közismert, hogy a kapitalista világrendszernek szerves része a strukturális rasszizmus. A kapitalista centrum gazdasága a gyarmatosítással alapozta meg hatalmát, a gyarmatosítás ideológiája pedig a bőrszín alapján történő megkülönböztetés. A sötétebb bőrű emberek osztályhelyzettől függetlenül sokféle hátrányt, gyakran nyílt diszkriminációt szenvednek el, gyakorlatilag minden országban. A mai kor idegenellenes uszítása, a menekült-ellenes propaganda is épít a rasszizmusra. Mivel ez ennyire mélyen beágyazott probléma, az egyszerű anti-rasszizmus nem fog teljeskörű megoldást találni. A Black Lives Matter – A feketék élete is számít! – csatakiáltása csak felhívja a figyelmet a problémára, de önmagában nem képes valódi változásra, hiszen ahhoz az egész rendszert kell megváltoztatni. A rendszer pedig úgy működik, hogy a közvéleményt jobban érdekli, hogy ki fordíthatja le egy amerikai költőnő verseit, mint az, hogy mi lesz Chauvin bírósági tárgyalásának eredménye.
Category Archives: rasszizmus
BLM – Budapest
Black Lives Matter! (A feketék élete is számít!) – hirdeti a jelszó, mely 2020-ban körbeszáguldott a bolygón. A kapitalista világrendszer, amiben élünk, rasszista rendszer, ahol a sötétebb bőrű emberek osztályhelyzetüktől függetlenül hátrányosabb helyzetben vannak az élet minden területén. A kapitalista centrum országainak gazdasági világuralmát a gyarmatosítás alapozta meg, a rasszizmus pedig a gyarmatosítás ideológiája. Ha a fehér ember felsőbbrendű, akkor joga van kirabolni és rabszolgasorba kényszeríteni a színesbőrűeket – hirdeti a rasszizmus. (Az persze kimarad az ideológiából, hogy az elnyomás és kizsákmányolás nemcsak a színesbőrűeket, hanem a fehérek túlnyomó többségét is sújtja.)
A rasszista ideológia gyökeret vert nem csak a centrumban, hanem a félperiférián, Kelet-Európában is. Legelterjedtebb formája a cigány-ellenesség, de a „balkánozás” és az etnikai nacionalizmus is kapcsolódik a rasszizmushoz. Az előítéletesség mély, de azzal a túlnyomó többség tisztában van, hogy a bőrszín nem jelent értékbeli különbséget. Ez a többség úgy gondolja, hogy a feketék élete is számít – de a rendszerszintű rasszizmussal a romákon kívül nem sokan találkoznak, ezért a BLM jelszava nem bír igazi mozgósító erővel. Ráadásul az Orbán-rezsim propagandagépezete, azaz a sajtó óriási többsége bújtatottan vagy nyíltan, de a fehér felsőbbrendűséget hirdeti, és ez hat a társadalomra.
Budapest IX. kerületében egy nyilvános művészeti pályázat nyertes, a BLM-re reflektáló művét kiállították közterületen, amit kisebb fasiszta bandák rendőri asszisztálás mellett megrongáltak. A kissé bizarr szobrocska egy nem túl eredeti alkotás, a rasszizmus elleni kiállás szimbólumává vált pózban, féltérdre ereszkedett Szabadság-szobrot ábrázolja, furcsa módon szivárványszínekben. Habár a közvélemény többsége szánalmasnak és röhejesnek tartja a fasiszták szobor-elleni hőbörgését, valójában az történik, hogy pár tucat náci dönti el, mi kerülhet ki közterületre.
A nácik háborítatlanul uszítanak, vonulgatnak az utcáinkon, fenyegetőznek, és kormányzati támogatással terjesztik tömeggyilkos eszméiket.
Elég erősek voltak egy félméteres műanyagszobor ledöntéséhez, de akárhogyan erőlködnek is: a feketék élete továbbra is számít!
2020 – Black Lives Matter!
2020: Black Lives Matter!
A 2020-as év egyik legdinamikusabb lázadássorozata az antirasszista mozgalomból nőtt ki. A Black Lives Matter! (A feketék élete is számít!) mozgalom látványosan cáfolt több, széles körben elterjedt hamis vélekedést.
Az egyik tévhit, hogy már nincsenek társadalmi osztályok. Évtizedek óta ismételgetik sokan, hogy ez már nem az osztálytársadalom kora. Nem nehéz cáfolni ezt a képtelenséget, elég hó végén lekérdezni a folyószámla-egyenlegünket. A társadalom világszerte két osztályra tagozódik. Az egyik, ez vagyunk mi, munkát keres, dolgozik, ha van hol, aggódik a holnap miatt, és haláláig robotol. A másik osztály pedig az, amelyik nem nézi a boltban az árcédulát. Ők nincsenek sokan, a társadalom egy-két százaléka csupán. Az ő gazdagságuk a mi nélkülözésünkre alapul. A BLM-mozgalom a kiindulási helyén, az USA-ban országszerte heves lázadásokba torkollott, melyek – a segélyre várakozó kilométeres sorokkal együtt – megmutatták, hogy a világ vezető gazdasági hatalma sem képes emberhez méltó életet biztosítani a társadalom többsége számára.
Sokan támadják az úgynevezett „identitáspolitikát” is, mely egyesek szerint felelős a hagyományos munkásmozgalom hanyatlásáért. A BLM, mint tipikus „identitáspolitika” világosan bizonyítja ennek a közhelynek az értelmetlenségét. A rendszerellenes, antikapitalista munkásmozgalom lényegéből fakadóan antirasszista és feminista. Mindig is az volt. 2020-ban pedig azt láthattuk, hogy egy antirasszista mozgalom átcsap általános rendszerellenes lázadásba, és fekete és fehér munkások vált vállhoz vetve küzdenek a rendszerszintű rasszizmus és a kizsákmányolás ellen. Nem állítjuk, hogy az utcákon küzdő milliók mindnyájan tökéletesen körvonalazott politikai és társadalmi célok érdekében harcolnak – de azt igen, hogy azt teszik, amire osztályhelyzetük kényszeríti őket. A kapitalizmus a gazdagabb országokban próbál emberarcú lenni, a világunkat elpusztító tőkés cégek egyre gyakrabban vesznek feminista vagy antirasszista álarcot magukra. De ez nem képes eltakarni a lényeget: a kapitalizmus soha nem fogja levetkőzni alapvetően rasszista és szexista, patriarchális jellegét. A rendszerellenes mozgalom mindig küzdeni fog a kapitalizmus minden aspektusa, így a rasszizmus és a szexizmus ellen.
Az is elterjedt vélemény, hogy a fasizmus felé haladó politikai csoportok – „populisták” – maguk mellé állítják az elit ellen lázadó munkásosztályt. Az észak-amerikai városok utcáin küzdő milliók képviselik a munkásosztály valódi arcát és érdekeit, nem a Trump-szavazók. Aki világosan látja, hogy a kapitalizmus csak elvenni tud tőlünk, elveszi a munkaerőnket, elveszi az életünket, és cserébe nem kapunk semmit, azt semmiféle nacionalista, demagóg szónoklat, semmiféle bunkó pojáca nem fogja maga mellé állítani.
2020 véget ért, eltűnt néhány, tiszteletre nem méltó ember köztéri szobra, világossá vált, hogy a fehér felsőbbrendűség gondolata, a rasszizmus még mindig mélyen áthatja a társadalmat. A Black Lives Matter azt is világossá tette, hogy az általános emberi felszabadulásért milliók hajlandóak harcba szállni.
Minden élet számít – valóban?
All Lives Matter – Minden élet számít – hangzik a vegán jelszó, arra utalva, hogy az állatvilág kizsákmányolása nem elfogadható. Néhány éve ismertté vált egy másik jelszó is: Black Lives Matter – Számít a feketék élete! Ez utóbbi arra a tényre reagál, hogy a kapitalizmus rendszerét a rasszizmus mélyen átszövi, és a bőrszín jelentősen befolyásolja az életlehetőségeket.
A fehér felsőbbrendűség híveit felháborítja privilégiumaik megkérdőjelezése, és nem hajlandóak tudomásul venni, hogy egyre többen kérdőjelezik meg a rasszizmus rendszerét. Ezért elkezdték használni az All lives matter-jelszót, de eredeti jelentéséből kiforgatva, mintha a fekete egyenjogúság valamiféle fehér-ellenes dolog lenne. Ha valaki a BLM jelszavát hallva elkezd minden élet fontosságáról papolni, akkor biztosak lehetünk benne, hogy valójában a faji egyenlőség gondolata nem tetszik neki.
Rasszista uszítás, állami támogatással
A Deák téri elfajult verekedés, aminek két halálos áldozata volt, alkalmat adott a náci csoportoknak, hogy utcára vonulhassanak. Néhány kormánypárti náci honlap és blog a gyilkosokról azt állította, hogy romák. Hamar kiderült, hogy nem azok, de addigra már beindult a rasszista uszítás. A két áldozat szurkolói csoportokhoz tartozott, de ez valójában csak ürügy volt a demonstráció megszervezéséhez. A szervezett szurkolói táborokban fasiszták a hangadók, nem egy közülük náci csoportok vagy pártok („Mi hazánk“) ügynöke. Így a gyászt a saját fasiszta üzenetük közvetítésére tudták kihasználni. A „Mi hazánk“ tüntetésére csak százan mentek ki, és őket a rendőrség is megzavarta, de a szurkolói megmozduláson gond nélkül megjelenhetett több, egyenruhás szervezett náci csoport is. Az ultrák és huligánok voltak a nácik biodíszletei. Így vált a megemlékezés állami asszisztenciával zajló rasszista demonstrációvá. (2020. május 28.)
Az Orbán-rezsim terveinek és tetteinek lényege a hatalom minden áron való megtartása. A hatalom közvetlenül átváltható elképzelhetetlen méretű vagyonra, és egyben lehetővé teszi a kizsákmányolás bármilyen szintű fokozását. A hatalom megtartásához a legócskább, de mégis működő módszereket használják: állandó harcban állnak a mindenféle ellenségekkel. Hogy ki az aktuális ellenség, azt Orbán vezér jelöli ki. A Fidesz-csicska „Mi Hazánk” párt csak az alkalomra vár, hogy kenyéradó gazdáját kiszolgálja. Orbán a cigányságot jelölte ki ez egyik bűnbaknak. A „Mi Hazánk” egy tragikus véget ért utcai verekedés ürügyén igyekszik felszítani a rasszista indulatokat. Együttműködve a fociultrák világába beépült ügynökeivel, a „Mi hazánk” a Roma Önkormányzat irodája előtt akar tüntetni. A legaljasabb kegyeletsértő módon sütögetik saját politikai pecsenyéjüket. Egy gyilkos miatt egy egész népcsoportot, a magyarság szerves részét alkotó cigányságot akarják bűnösnek megtenni. Igazi fasiszta logika. Ha a csoport minden tagja felelős, akkor jöhetnek a faji törvények, jöhet a deportálás, a kitelepítés, és végül a tömeges megsemmisítés. Az, amit a párt szimpatizánsai, és egyéb fasiszta kommentelők egyre hangosabban hirdetnek a netes felületek kommentszekcióiban. Azt gondoljuk, hogy a rasszista uszításra fogékony emberek többsége nincs vele tisztában, hogy milyen politikai játszmák résztvevője. Nem fogják fel, hogy hova vezet az a politika, melyet támogatnak. Ne adj esélyt a rasszizmusnak! Soha többé fasizmust!