A házfoglaló (squat) mozgalom – üres házak elfoglalása, és ott, a lakhatáson túl, közösségi élet megszervezése – az 1960-as évek óta létező politikai, társadalmi mozgalom. Nyugat-Európában Berlin a házfoglaló mozgalom egyik központja. Az 1980-as években Nyugat-Berlinben mintegy 200 foglalt ház volt – nagy tömbházakra, elhagyott üzemépületekre kell gondolni. A nyolcvanas évek végén Kelet-Berlinben is sok tucat házat foglaltak el. Ezek a házak nem pusztán lakóházak. A házfoglaló közösség együtt intézi a ház dolgait, a legtöbb épületben található mindenféle műhely, közösségi tér, népkonyha, könyvesbolt, kocsma, koncertterem, kávézó. A házfoglalók nem csupán a nagyvárosok súlyos lakáshiányára keresnek alulról jövő megoldást, hanem a kapitalizmus elidegenítő rendszeréből is kitörnek a közösségi társadalom irányába.

Kelet-Berlin Friedrichshain városrészében a Rigaer str. környéke az egyik hagyományos autonóm központ. Miközben Berlinben hosszú ideje zajlik az autonóm központok, alternatív helyek elleni támadás, a Liebig34 foglalt ház az egyik kiemelt célpont. A tulajdonos két éve nem hajlandó meghosszabbítani a szerződést – ma már gyakorlatilag az összes, akár évtizedek óta elfoglalt ház is legális, a lakók által közösen kötött bérleti szerződés alapján működik. A rendőrség hónapok óta provokálja a lakókat, hajnali razziákkal, megfélemlítéssel. Október 9-én támadásba lendült a hatalom. Betörtek a házba, és letartóztattak több tucatnyi ott lakót.

El a kezekkel az autonóm kultúrától! Szolidaritás a házfoglalókkal! Szolidaritás a Liebig34-el!